A házastársi hűtlenségről

A munkám során nap mint nap az rajzolódik ki előttem, hogy valójában nincs olyan házastársi kapcsolat, amelyben a feleknek ne kellene megküzdeniük kisebb-nagyobb problémákkal. Ezt természetesen magamról és a feleségemről is elmondhatom.

Vannak olyan helyzetek, amikor együtt könnyű átvészelni ezeket a nehézségeket, máskor azonban szükség lehet segítségre. Ez egy megcsalás utáni krízisben különösen igaz, hiszen ilyenkor csak nagyon kemény munka és tanulás után tud egy pár kijönni a gödörből.

A házastársi hűtlenség az egyik legfőbb válóoknak számít Magyarországon.

Az előzmények eltérőek minden pár esetében. És ugyanez igaz a külső viszony kialakulására is. Van, akinek már egy apró flört is megcsalásnak számít, miközben másnak még az érzelmek nélküli szexuális viszonyok is beleférnek; a gondok egy kapcsolaton belül leginkább akkor jelentkeznek, ha a pár egyik tagja nem ugyanott húzza meg a határokat.

Mi áll a háttérben?

Bizonyára mind éreztük már úgy saját kapcsolatainkban, hogy valamiért eltávolodtunk a másik féltől; a sérelmek felgyűltek, és önkéntelenül is elfelejtettük a másik céljait, vágyait vagy épp a közös terveket.

Fontos tehát belátnunk, hogy egy félrelépés mögött sokszor bonyolultabb okok állnak annál, minthogy a pár valamelyik tagja megkívánta a szexuális viszonyt egy harmadik féllel.

A megcsalás hátterében sokszor az áll, hogy az egyik társ nem érzékelteti a másikkal annak értékes mivoltát; nincs meg a szükséges harmónia a felek között, a sérülések nem tudnak begyógyulni, de az is előfordulhat, hogy önértékelési hiányainkat akarjuk pótolni. Fiatalabbat, érettebbet, okosabbat szeretnénk magunknak; olyat, aki jobban megért minket, és aki mellett értékesebbek, vonzóbbak, különlegesebbnek érezhetjük magunkat.

A hűtlenséget könnyű megmagyarázni, a történteket sok mindenre lehet „kenni”. Ezeket azonban semmiképp sem tekinthetjük helyes lépésnek, hiszen a házasságban – újrakezdés esetén –  csak a nyitottság és az őszinteség lehet az egyetlen megfelelő válasz.